6/28/2012

maratonláz

16 km-nek indult, 18 lett belőle...igen, majdnem lefutottam egy félmaratont egy spontán kedd délutáni edzés során, és mindezt egy idősebb úrnak köszönhetem, aki szintén velem együtt a parkban rótta a köröket. Kb. 5 km-nél szólított le, és aztán olyan jól elbeszélgettünk, hogy észre sem vettem, hogy közben újabb 10 körön túl vagyunk. Nagyon érdekes volt, az öreg már kb. 40 éve fut rendszeresen, és kb. ugyanennyi maratonon van túl... nagyon kemény, 70 éves, és még mindig rendszeresen fut, kondizik, szaunázik...abban a korban amikor egy átlagos magyar már gyakran bottal jár. És hogy csillogtak a szemei. Testileg és szellemileg is annyira frissen tartotta a sport...nagyon motiváló találkozás volt!
nem adom fel, elterveztem, és véghez is viszem!! Pontosan 100 nap múlva (október 7.) Budapesten lefutom a 42 km-t!!   

6/24/2012

Ma sikerült 10 km-t lefutni, ami elegendő motivációt ad ahhoz, hogy végre rendesen nekiálljak edzeni az októberi Budapest maratonra. Még van 3,5 hónapom. Heti 3 futás + a szokásos biciklizés és júliustól mindenképp veszek fitness bérletet, szóval heti 1 jógát is be tudok iktatni, plusz szauna végre. Imádom a szaunát.
Most nagyon ráálltam a testem rendbetételére. Abszolút azon a véleménye vagyok, hogy a boldogság vagy akár nevezzük csak elégedettségnek alapja, hogy a testünkben jól érezzük magunkat. Én az utóbbi időben nem éreztem jól magam benne: tiszta pattanás volt az arcbőröm (ami amúgy viszonylag száraz), elkezdett nőni a fenekem és a hasam, a combomon megjelentek a narancsbőr jelei, a körmöm mindig is gyenge volt...ergo minden jel arra mutat, hogy itt az ideje összeszedni magam.
Nem értem, hogy sok nő miért nem veszi észre, hogy pl. a problémás pattanásos arcbőrre nem a full coverage alapozó a megoldás, hanem  talán oda kellene figyelni a helyes táplálkozásra vagy a munkahelyi stresszt kellene megtanulni kezelni. Vagy ha valakinek vízhiányos a bőre pedig alapvetően nem száraz, akkor több folyadékot kell inni. És a sor nagyon hosszú. Természetesen fontos a mindennapi "tűzoltás", de a cél mindig a probléma gyökereinek a feltárása kell hogy legyen. Oda kell figyelnünk a testünk jelzéseire.
Szóval én nem akarok ezek közé a nők közé tartozni. És nem is fogok.




Június 10. (telefon bejegyzés)
Kicsit válságba kerültem a bloggal kapcsolatban, mert valahogy nem tudom, hogy tudnám a tervet kisebb alpontokra lebontani. Őszintén szólva mostanában időm sincs arra, hogy nagyon átgondoljam a dolgokat, annyira leköt a munka. Nagyon rajta vagyok, örülök, hogy újra rendszeresen pénzt keresek, és az sem érdekel, ha többet dolgozom, mint amennyi normális lenne. Persze ismerem magam, és tudom, hogy hamarosan besokallok majd, és elkezdek nyavalyogni, hogy semmire sincs időm, stb. Na ezt szeretném minél előbb megakadályozni... mihelyt megjön a fizum, megajándékozom magam valamivel, talán egy új táskával vagy cipővel.
Aztán talán már ezen a hétvégén elkezdek újra futni, és jövő héttől kezdem az edzéstervet. Kicsit a táplálkozásunkat is fel kellene dobni...Szóval van dolgom...
De ami a legfontosabb:fel kell hagynom azzal, hogy elkezdek elégedetlenkedni mihelyt valami nem úgy alakul, ahogy elterveztem, hisz tulajdonképpen legtöbb dolog nem úgy alakul, ahogy tervezzük, és így hamarosan egy nagyon boldogtalan ember válik belőlem...Sajnos múlt héten megint elfelejtettem, hogy tulajdonképpen milyen jó nekem, és belehergeltem magam egy teljesen felesleges és értelmetlen gondolatba, és igazságtalanul szemrehányást tettem egy embernek, aki csak jót tett velem a napokban, csak nem feltétlenül olyan formában, ahogy én azt elképzeltem...